Tegnap nem voltam valami jól, fáztam, vacogtam este. A két nőszemély hozott teát, pulcsit, kézmelegítőt, fülvédőt, lázmérőt, és még be is takartak. Ma már jobban lettem.
Aztán ma bekapcsolom a számítógépet és felkacagtam a google keresési előzményen: Mit kell csinálni ha beteg az anya.
Hiába, tudják kihez kell fordulni.
Ma reggel suliba menet az autóból láttunk egy punk srácot, a haja taréjban, kékre festve. Lányok szörnyülködtek, én jót mosolyogtam.
Este mondom a lányoknak:
-Na, elmesélitek apának milyen fiút láttunk ma reggel?
Eszti: lyen felcsavart hajú, sün fejű volt.
...meg a gyerek is.
Eszti már nagyon rég szerette volna megkóstolni a sushit. Gondoltam, meglepem. Mivel biztos voltam benne, hogy Lidi az első lelkesedés után hátat fordít az újdonságnak, így azért készültem mással is.
Elfeleztem a falatkákat, meglocsoltam őket a szósszal, elővették a pálcikákat és méregetni kezdték a tányéron lévő ínyencségeket. Felolvastam nekik az összetevőket, amire már emelkedett a szemöldökük.
Eszti: -Nem is értem ezeket a kínaiakat, hogy nem tudnak valami normális ételt termeszteni. Mondjuk búzát.
Lidi: -Jaj, Eszti! Nem érted te ezeknek az életmódját.
Majd Eszti bekapta az elsőt: - Hm, ez egész finom... Kiköphetem?
Béla viccesen megkérdezte tőlem:
-Mégis, hogy képzeled el velem az elkövetkező 50 évet?
-Veled? Nem fogsz te száz évig élni.
-De miért mondod? Nézd meg, Apa milyen jól tartja magát! - szörnyülködött Eszti
Úgy látszik Eszti pozitívabban gondolkodik, mint én.🤣🤣🤣
