Online mese

Eszti kezébe vette az "Online marketing kézikönyv"-et, majd esti mesét mondott nekünk.

Hófehérke, a hét törpe és a vámpírok.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy házikó. Abban élt hófehérke. Egyszer elment a törpékhez látni. Otthon voltak. Megkérdezte: -Ott maradhatok? -Igen. -És nem. -mondta az egyik törpe. És haza ment. Itt a vége, fuss el véle.

-És a vámpírok hol voltak benne?
-Hozzá nem volt betű.

Ki nekünk a Béla?

Eszti meglátott egy közös képet az apjáról és rólam a számítógépen.
-Ott vagytok, ti ketten. Az apa meg te.
-Igen.
-Lidinek meg nekem az apukánk. Te meg az anyukánk.
-És nekem ki az apa?
-A Béla.

Első süti

Eszti megint táppénzen van. Nem vészes, csak folyik az orra, a köhögése is csak 2 napig tartott.
Ma reggel:
-Anya, kotyvaszthatok?
Lehet erre nemet mondani? És jelentem, a 3,5 éves fruska önállóan összedobott egy süteményt.

Na jó, egy picit segítettem.

És a recept:

Végy egy zacskó búzadarát, önts bele találomra valamennyit egy tálba, majd önts hozzá lenmagolajat. Aztán egy kis olivát is. Majd tegyél hozzá lisztet, persze ezt is csak úgy találomra. Még egy kis gríz, aztán egy kis tej, víz, egy kis liszt, cukor, só. Majd az egészet öntsd bele egy nagyobb tálba, mert már nem fér bele.

-Tegyünk bele vajat is!
-De hát tettél bele már olajat.
-De a vajtól ízletesebb lesz.

Így került bele egy kis vaj is.
Javaslatomra került bele egy fél zacskó sütőpor és egy tojás, majd a tetejét megszórtuk aszalt áfonyával. Kikent tepsibe öntöttük és 180 fokon megsütöttük.

Elsőre? Nem is lett rossz.

Apa büntetése

Két gyerekkel valami rémálom a reggeli készülődés így télvíz idején. Mindez 150 méterért, mert kb. annyira van az óvóda tőlünk. Ma reggel is mérgelődtem, hogy semmi sincs a helyén, Eszti pulóvere kifordítva, stb.
-Ki vetkőztetett téged le tegnap?
-Apa.
-Na jöjjön csak haza, majd jól lecseszem!
-Majd apa hazajön, lecseszed és kap tőled egy ropit!

Fiús tejföl

Ha Eszti jön velem a boltba, akkor tuti kell vennem vagy egy túrót, vagy egy tejfölt, vajat, ami Anni Panni fantázianévnek örvend és piros alapon pöttyös. Persze enni nem eszi, de neki ez tetszik. Ma mereng a tejfölös dobozt nézve:
-Anya, a Boribon az fiú?
-Nem tudom, de szerintem igen.
Tovább mereng...
-Ha ez Boribonos lenne, akkor barna lenne.

Tengeri v. tengelici?

Néhány napja megérkezett az igazi tél. Kertünkben népes madársereg csipegeti a Béla által kirakott eleségeket. Gyönyörű látvány reggelente, ahogy elözönlik az etetőket. Eddig csak barátcinegénk, széncinegénk és verebeink voltak. Béla és Eszti szemlélődnek.
-Megjöttek a tengelicek.
-Tengelici malacok?

Apa erős

Bedöglött a gáztűzhelyünk. Béla (biztos fellelkesülve komája szilveszteri sütő szerelésén) igyekezett orvosolni a problémát, de nem túl sok sikerrel. Korábban próbáltam lehúzni a kapcsoló gombot a helyéről, de nem engedett, majd Béla is nekifeszült.
-Nekem nem sikerült leszednem.
Eszti:
-Neki minden sikerül. Ő nagyon erős fiú.
És tényleg lejött.

p.s.: Gázkészülék-szerelő kerestetik!

A kitartó munka eredménye

Ma nézegettem a Demeter Egyesület Facebook-os oldalát, ahol találtam egy fotót magunkról:

Mutatom Esztinek.
-Nézd csak! Ki van a képen?
-Apa, meg én. Meg anya.
-Ez volt életed első túraversenye és mindjárt meg is nyertük.
-A kupámat?
-Igen, a kupádat is.
-Mert szorgalmasan edzettem?
Hiába, na! Nem lehet elég korán kezdeni.

Egy másik kép, ahol már versenyt tervez/szervez, majdnem kétévesen.

Nevetve nevelés

Eszti, mint nagytesó, szereti megmondani Lidinek, hogy mit csináljon. Természetesen leginkább akkor, mikor olyan történik, amit neki sem kellene művelnie. A legjobb, mikor rászól, hogy ne túrja az orrát, meg rakja a szája elé a kezét, ha köhög. Egy ilyen alkalom után figyelmeztettem.
-Ne te neveld Lidi, légy szíves!
-De miért ne?
-Mert apa és én neveljük. Te inkább fogadj szót!
-De én is akarok nevetni.