2018. november 21., szerda

Decsisztán

A lányokkal egy könyvet olvastunk, ami a föld országairól és azok lakóiról szól. A végére érve beszélgettünk a képek alapján. Az egyiken egy pizza volt.
-No, kislányok, melyik ország étele a pizza?
Eszti magabiztos: -Magyarország!
-Neeem, ez az olaszok kajája. - javítottam ki.
Lidus: -Akkor mi olaszok vagyunk?
-Dehogy is! Mi magyarok vagyunk! - oktatta Eszti.
-Neeeem, mi Decsik vagyunk! - vágta ki magát Lida - Csak anya Veisz.

2018. november 11., vasárnap

Mikor a gyerek megérti az összefüggéseket



Ma Pinjoe barátnőmmel épp a szórakoztatóipar gyöngyszemeit veséztük ki, mikor is sokkoltam szegényt a Kiívánságszatyor Pistivel  egyik rettenetéve és elhagyta a számat a "vajon ki engedte ezt az embert képernyőre", mire megszólalt Lida:
-Biztos saját maga.

2018. november 4., vasárnap

Meghatározás



A vérnarancs attól vérnarancs, hogy kiszívja a véred.

A tudományos értekezést közreadta Decsi Eszter Anna

2018. november 3., szombat

Anya hatástalan



Tegnap itt járt nálunk Eszti kis barátnője, Csenge. A három nőszemély után maradt némi rumli, amivel igazából csak ma szembesültem, mikor a kanapé mögé néztem.
-Rendet kéne tenni! - némi hatásszünet, semmi reakció - De ahogy látom, ez rajtam kívül senkit nem hat meg...
-Miért, valakit kéne? - jött Eszti rezzenéstelen arckifejezése mellől a válasz.


2018. november 1., csütörtök

Meseleves




Ebédre zöldborsókrém levest főztem, de Lidának nem fűlt hozzá a foga. Mit csinál erre egy "majdnem felnőtt" nagylány? Hát előveszi a jó öreg praktikákat. Bedobja az aktuális mesét, csak egyen az a gyerek:
-Jaj, Lida! Hiszen ez lenge leves! Ez szárított békalencséből van! Kóstold csak meg, nagyon finom.
Sajnos bármennyire is igyekezett Eszti, Lida nem akart lenge levest enni.

*

Aki nem ismerné, Berg Judit: Lengemesék c. meséjéből merítkezett eme gyermek. 

2018. október 26., péntek

2018. október 25., csütörtök

Hol lakik a szeretet?



Ma este kettesben voltunk Esztivel, Lidus a mamánál, apa éjszakás.
Eszti bárhová megy, viszi magával a kis kötött takarót, amit a Dédi kötött neki még pici korában, illetve Hajnikát, a kedvenc babáját. Este jutott eszébe, hogy Hajni és a takaró bizony az óvodában maradt. Sírni kezdett, próbáltam vigasztalni, majd támadt egy mentő ötletem: megkerestem azt a mellényt, amit szintén a Dédi kötött Esztinek, gondoltam, ez is jó lesz.
-Nézd csak, ezt a kis mellényt is a Dédi kötötte neked. Ez így majdnem olyan, mintha a kis takaród lenne.
Rám nézett könnyes szemmel:
-A kis takaró azért kell, mert abban van a Dédi szeretete.
Én meg bírjam ki bőgés nélkül... Nem véletlenül mondom neki, hogy olyan szép lelke van. <3

2018. október 21., vasárnap

Mikor a mami nem hall



A bokaszalag műtét hozadéka, hogy anyukám nonstop itt van nálunk: tesz-vesz, süt-főz, rendezi a családot. Délutáni alváshoz készülődve mesélt Lidusnak, többek között szóba kerültek a hallás- és látássérültek. Megbeszélték, hogy a vakoknak kutyák segítenek a mindennapi életben, persze felmerült a kérdés, hogy a süketeknek kell-e kutya.
Egyik reggel a reggeli után anyu megkérdezte Esztit, hogy megissza-e a maradék tejet.
-Már mondtam, hogy nem kérem - feleselt a kisasszony, mire Lida is a pártjára állt.
-Talán te is süket vagy? Lehet neked is kéne egy kutya.

2018. október 14., vasárnap

Nem fából van a lova



Csütörtökön bokaszalag műtétem volt. A kolléganőim önzetlenül elláttak mankóval, járókerettel, hogy azért tudjak közlekedni, mivel a jobb lábamra nem állhatok rá.
Ülünk a vacsoránál, székem mellett ott áll a járókeret, mire Lidus beazonosította az eszközt:
-Hú, anya, de klassz kis pacikád van.

2018. október 9., kedd

Doktor Decsi, a nagylelkű


Játszottak a lányok Eszti szobájában. Lidi kezébe, aztán szájába került egy műanyag fecskendő, Eszti orvosi táskájának egyik darabja.
-Lidikém, te is orvos leszel?
-Igen, Lidi is orvos lesz. Lidi az egyik rendelőben, én meg a másikban fogok dolgozni.
-Hát ez szuper!
-És majd elviszem az orvosi táskámat. És adok majd nektek matricát.

2018. október 8., hétfő

(N)agymenők



Eszti fogta az Agymenők kártyákat és saját kérdéseket kreált a képek alapján Lidának.
-Mi az, amivel rákendrollt lehet játszani?
-Gitár
-Mit nevezünnk úgy, hogy kacat?
-Nem tudom.
-A játákok, amiket előhagyunk. Melyik az, amikor hangosan üvölt az autóban, mikor megnyomjuk.
-Dugó.
-Duda! Mi az, ami segít, hogy fenn maradj a vízen?
-Úszógumi.
-A TV kinyúl?
-Nem.
-Mit esznek a méhek?
-Mézet. Meg a darazsak, meg dongók. Meg a döglött méhek.
-A bohóc olyan vicceket is kitalál, hogy a pofájához vágja a süteményeket?
-Nem
-Deeee.

Ez eltartott vagy 20 percig, jókat derültünk rajtuk. Mondjuk ez a "TV kinyúl" elég érdekes kérdés volt...



2018. október 5., péntek

Virágít



Lidus szedett az udvaron egy szál százszorszépet, majd hosszasan egy vödör vízbe mártogatta, odahozta hozzám és büszkén mutatta:
-Belevirágítottam.

2018. október 4., csütörtök

Halottkém


Szombaton túrázni voltunk és találtunk egy halott kisegeret. A lányok persze érdeklődéssel vették körbe az élettelen kis testet.
-Jaj, lányok, ez a kisegér meghalt.
-Szegényke - sajnálkoztak.
-Szerintem nem halt meg, mert nincsen becsukva a szeme. Aki meghal, az becsukja. - állapította meg Lida.

2018. augusztus 31., péntek

Lida segít rajtam



Lidusnak van egy világító-zenélő elefántja. Esztinek egy csillag formájú, arany színű, rácsos, műanyag design szemüvege (igen impozáns darab). Ez a kettő találkozott. Aztán a szemüveg lekerült az elefántról, amit megtaláltam. Lidus utasítóra fogta a dolgot:
-Az az elefántomé. Tedd vissza rá! Rosszul lát!
Én persze sérelmezve a hangnemet, nem hagytam szó nélkül:
-Én meg rosszul hallok!
-Akkor kell neked egy lélegeztető gép!
...néha az sem ártana. :)

Következtetés



A sok mesélésnek megvan az eredménye...
Eszti szerint: a király uralja a birodalmat, a herceg bandukol, hogy találjon magának feleséget.


2018. június 23., szombat

Kovászból kerítés?

Vacsora után indultunk fürdeni, Lidus kissé lemaradt, majd elénk tárta késedelme okát:
-Megkóstoltam a kolbászos uborkát, de nem nagyon ízlett.

2018. május 12., szombat

Utazás a föld középpontja felé



Minap Bélával arról beszélgettünk, hogy rég nem látott barátainkkal meg kellene beszélni, hogy meglátogatjuk őket valamikor. Tomi éppen Kínában van.
-Ha Tomi bácsi haza jön Kínából, akkor majd felhívjuk, hogy mikor érnek rá, hogy találkozzunk.
-Anya, Kína hol van?
-Hát, kislányom, a világ másik végén.
Béla is bekapcsolódott:
-Az olyan, ha itt elkezdenék ásni, akkor ott lyukadnék ki.
Eszti naívan:
-És ő is így csinálta?

2018. május 6., vasárnap

Konyhafőnök



Ez történik, ha a gyereket hagyod főzős műsort nézni.

*

Szombat délelőtt bevásárolni voltunk a csajokkal, így hazaérkezés után nem sok időm maradt az ebédre. Összedobtam egy krumpli levest egy kis krumplis pacsával. Megterítettem, kimertem a levest a lányoknak, hogy hűljön. Egyszer csak megjelenik Eszti, leül az asztalhoz és belekóstol, ízlelgeti, látszik, hogy ez most komoly dolog.
-Hm, az állaga és az íze nagyon jó lett, deeee a tészta, mintha nem főtt volna meg. Amúgy jó lett.

2018. április 24., kedd

Füstöl, mint a gyárkémény



-Anya, igaz, hogy a Keresztapu cigizik?
-Nem, Eszti, nem cigizik.
-Akkor fuvarozik.
-Vagy inkább szivarozik...

2018. április 22., vasárnap

Bringázni csudajó!



Ma a jó időre tekintettel bringázni indult a család. Ennek kapcsán született számos szösszenet.

*

-Anya, én apával szeretnék menni, mert egyszer majdnem elestünk és az nagyon klassz volt.

*

Elindulunk a ház elől, megtettünk vagy 10 métert, mire Lidi megszólal mögülem.
-Mikor indulunk már el?
-Már elindultunk.
-Ja, tényleg, de lüke vagyok. Köszi a gyorsulást, anya.

*
Száguldunk Madocsa felé, mögöttünk araszol egy traktor, majd rögtön a faluba érve letér az útról.
-Lidi, tudod mi a legjobb abban, hogy lekanyarodott a traktor?
-???
-Hogy lekanyarodott.

2018. április 11., szerda

Egy anya ne ártson a gyerekének!



Anyukám ma főzött egy adag csülkös káposztát és hozott nekünk is belőle egy jó nagy adagot. Vacsorára melegítettem magamnak egy tányérkával és miután nekiláttam, azonnal felrémlett a figyelmeztetés: kicsit csípős lett.
Nem szeretem az erőset. Gyakorlatilag annyira volt csípős, hogy köhögő rohamot kaptam, de nagy nehezen legyűrtem a szenvedést, mert mégis csak fincsi volt. Ám Eszti nem állhatta meg, hogy megjegyzést ne tegyen.
-Miért nem főz a Mami annyit magának, amit megeszik?
-Eszti, kedveskedni akart, azért hozott nekünk is.
-És miért csinálja erősre? Főleg neked, hiszen te vagy a gyereke!
Kedves gyerek, néha rám is gondol.

2018. február 18., vasárnap

Fizika helyett...



Minap reggel indultunk az oviba, Eszti fogta a hőmérős hűtőmágnest és útra kélt vele. Egy ideje már úton voltunk, közben nézegettük, hogy vajon hány fok lehet. Gyanakodtam, hogy valami nem o.k.
-Hát, szerintem ez a hőmérő nem jó. Még mindig 23 fokot mutat, pedig itt kint hideg van.
Persze jött is a magyarázat azonnal:
-Vagy csak lemerült az elem.

2018. február 12., hétfő

Mindenmentes



Tegnap vacsora után felhívtam a lányok keresztszüleit, hogy mi újság velük. Kiderült, hogy éppen Mohácsról tartanak hazafelé, így beinvitáltam őket hozzánk.
Mivel a vacsorára a lányoknak készített vadas mártásból és tésztából még maradt kicsi, így gondoltam, mindjárt meg is vendégelem őket. Tudni kell azonban, hogy Keresztanyu nem eszik húst, mondhatom úgy is, hogy vegán életet él (Keresztaput alkalmi bűnözőnek nevezném).
-Na, de jó, legalább megeszik a maradék vadast...  Mondjuk Keresztanyátok nem.
Mire Eszti a fejét rázva:
-A-a, mert ő laktóz mentes.

2018. február 1., csütörtök

Karácsonyi wellnes



Sürgünk, forgunk a konyhában, készül a mézeskalács, közben összedobtam egy Florentin szeletet is másnapra. Esztinek elmagyaráztam, hogy nagyjából hogy készül: tészta, rá a massza, sütés.
Mikor a tésztát kivettem a hűtőből, hogy kinyújtsam, érdeklődve fordult felém:
-És a masszázst mikor öntöd rá?

Egy masszázs nekem is jól esne. :D A receptet próbáljátok ki! Isteni!

2018. január 28., vasárnap

Illatfelhő



...aztán megjöttek keresztanyuék és kaptak a lányok közösen egy kozmetikai szettet. Parfüm, körömlakk, szájfény. Szóval minden jóval ellátták őket. Eszti mindenre fújta a parfümöt, amit és akit ért.
Délután fánkot sütöttünk, segített nekem szaggatni a tésztát. Áll mellettem a konyha pultnál, mire egyszer csak elszáll egy békegalamb.
-Hú, Eszti, ez nagyon büdi! - fintorogtam.
-Nem baj, majd a kellemes illat elfedi! - mosolygott ártatlanul.

2018. január 27., szombat

Amit szabad Jupiternek...



Eszti állandóan szekál, hogy vegyek neki körömlakkot, szájfényt, de én nem szeretem a gyerekkori cicomát. Hogy tetézzem a bajt, választottunk a lányoknak egy csodás (és ez itt most nem irónia, hanem tényleg szuper) keresztanyut, aki viszont mindig tip-top, és fertőzi a lányokat az általam nem preferált kozmetikumokkal. Múltkorjában kilakkozta Eszti körmét, amit először igen csak helytelenítettem, de köszönettel tartozom neki, mert végre abbahagyta a körömrágást.
Múlt hét elején beszéltünk telefonon, hogy a hétvégét itt töltik nálunk. A lányok majd kiugrottak a bőrükből és egymás szavába vágva adták le a rendelést. Eszti indított:
-És ha jössz, akkor hozzál körömlakkot! Olyat, ami csillámos. Meg olyat, amit ha felkenünk a körmömre, akkor jégvarázsos lesz.
Lida kontrázott:
-És nekem is! Nekem olyat, ami Olafos!
Mire megszólalt a hatalmas nagy lány:
-Lidi, ehhez te még kicsi vagy!
Még jó, hogy ő már nem...



körömfestés




2018. január 8., hétfő

Disznóság



Nem szoktam kocsonyát főzni, mert senki nem szereti rajtam kívül. Illetve én is csak a fülét szeretem, de azt nagyon. Anyukám ennek tudatában az idén is küldött Bélával nekem egy tányérral. Esztinek megmutattam, milyen klasszul rezeg. Örömködött, milyen klassz, aztán megkóstolta, majd közölte, hogy "ez undorító".
Tegnap este újabb próbálkozást tettem.
-Kérsz egy kis kocsonyát?
-Fúúúúúúúj, az undorító!
-Dehogy is! Nézd csak, milyen guszta. Ez a disznónak a füle.
-De hát az büdös!
-Micsoda? És amikor a combját esszük?
-De hisz az a teste!
Most már legalább tudjuk: a disznó fülből és testből áll.