Hol lakik a szeretet?

Ma este kettesben voltunk Esztivel, Lidus a mamánál, apa éjszakás.
Eszti bárhová megy, viszi magával a kis kötött takarót, amit a Dédi kötött neki még pici korában, illetve Hajnikát, a kedvenc babáját. Este jutott eszébe, hogy Hajni és a takaró bizony az óvodában maradt. Sírni kezdett, próbáltam vigasztalni, majd támadt egy mentő ötletem: megkerestem azt a mellényt, amit szintén a Dédi kötött Esztinek, gondoltam, ez is jó lesz.
-Nézd csak, ezt a kis mellényt is a Dédi kötötte neked. Ez így majdnem olyan, mintha a kis takaród lenne.
Rám nézett könnyes szemmel:
-A kis takaró azért kell, mert abban van a Dédi szeretete.
Én meg bírjam ki bőgés nélkül... Nem véletlenül mondom neki, hogy olyan szép lelke van. <3