Eszti, mint közterület

Ma ovi után sétáltunk egyet, hogy Lida aludjon, mert kimaradt a délutáni pihije. Velünk tartott anyukám is. Anyu Eszti kezét fogta, mikor a kis gézengúz valahogy elesett, ami olyan szerencsétlenül sikerült, hogy anyukám rálépett Eszti kezére. Persze nem maradt el a bömbölés. Anyu vígasztalta, cipelészte, próbálta elterelni a figyelmét, de Eszti csak sírdogált és ez volt a központi téma. Egy idő után aztán enyhülni látszott a trauma, mikor is Eszti dünnyögve megállapította:
-Biztos azt hitte a Mami, hogy én is utca vagyok.

Bogaras védőnő

Eszti mesél.
-Volt ma a Kati néni, a védőnő Kati néni az oviban.
-Igen? És köszöntél neki?
-Nem.
-Nem is beszélgettél vele?
-Nem. Valami bogarakat keresett a hajunkban.

Levelek Dédinek

Mentünk Lidával az oviba Esztiért. Miután a szokásos gyakorlatsort bemutatta a mászókán (mindig van valami új elem, amit kötelező megnéznem), bementem az öltözőbe a cuccáért. A polcon találtam egy csokor őszi levelet, na gondoltam, beindult az őszi gyűjtögetés, remek.
-Eszti, ezt a csokor levelet is haza szeretnéd vinni?
-Igen. Ezt a Dédinek szedtem.
Hát, nem sokon múlott, hogy el ne bőgjem magam...
Ovi után bepakoltam a lányokat a kocsiba és kimentünk Dédihez a temetőbe.

Anya szuszog

Játék közben Eszti levette a szemüvegemet, majd izomból próbálta visszarakni. Persze a szemüveg szára beleakadt a fülkagylómba, mire ő még erősebben próbálta végleges helyére passzítani.
-Eszti, kinyomod a fülemből a szuszt!
-A szuszt, naja! Te, szuszogó.

Miben ügyes Eszti?

Esztivel ücsörgünk, olvasgatunk, beszélgetünk.
-Te miben vagy ügyes?
-Tudok ollóval vágni.
-És még?
-A fagyit körbe tudom nyalni, ha már folyik.

Szeretik a perecet

Egész nap "gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet" éneklés ment. Követve a Sünizenés akciókat, időnként hangosan, majd halkan is énekelte Eszti. Sétálni voltunk délután, egy ismerőstől Eszti kapott egy túrórudit, így a dal estére módosult.
-Gyerekek, gyerekek, szeretik a túrórudit.

Gömbi nem puli

Salföldi majorban jártunk, ahol őshonos állatok élnek. Van több kutyus is, kuvasz, puli, komondor. A pulihoz érve felhívtam az ebre Eszti figyelmét.
-Nézd, puli kutya!
-Olyan van keresztanyuéknak.
-És nekünk?
-Nekünk Gömbink van.

Jaaaaaaa, az más...

Balatoni kikötőben sétálunk. Úszkálnak a hattyúk, récék a part közelében. Közelebb megyünk hozzájuk, hogy Eszti jobban lássa őket.
-De jó! Itt vannak a hattyúk!
-Meg szabad őket símogatni?
-Szabadni szabad, de nem hiszem, hogy idejönnek.
-Miért nem?
-Mert félnek az emberektől.
-De én meg akarom símogatni őket!
-Látod, hogy nem akarják.
-De néznek engem.

Önfeláldozás

Ovi, 2. nap. Reggel 7-kor Lidivel ébresztettük Esztit. Rettentő nyűgös volt. A központi kérdés: most már mindig oviba kell menni?
-Igen.
-De miért?
-Mert mostantól neked ez a munkád, ez a dolgod. Először kijárod az óvodát, aztán az iskolát.
-De én inkább először az iskolát járom ki.
-Azt nem lehet. Először mindenki ovis.
Diskurzus folytatódik más témákkal elegyítve, aztán szandi felvétele közben újra visszatérünk az alapokhoz.
-De miért kell most már mindig oviba menni.
-Azért kislányom, mert állam bácsi elveszi a családi pótlékot és akkor nem lesz túró rudi, meg fagyi...
Gondolkodik egy kicsit, majd bölcsen Lidihez fordul a kis mártír.
-Lidi, oviba kell mennem, különben nem lesz mit ennünk.

Első nap az oviban

Eljött a reggel. Eszti ragyogó arccal kelt, boldog volt, hogy végre ovis lett. Nagy nehezen belediktáltunk egy kis reggelit, szép ruhát vett, frizurát csináltam neki, aztán indulás.
-Vedd fel a szandid és csinálunk egy képet!
-Nem!
-De olyan jó lenne. Ez az első napod az oviban, szeretném megörökíteni.
-Nem! Nem szeretném.
-Persze, majd 20 év múlva meg azt kapjuk, hogy még egy kép sincs rólad ezen a napon.
-Akkor sem szeretném.
Negyed óra győzködés után feladtuk apjával. Addigra frizura sehol, inkább napszemcsi kell. Elindultunk kifelé az ajtón, mikor meglátott egy hangyát és hagyta a kezére mászni.
-Nézd, anya! Egy hangya!
És megbabonázva állt, a hangya meg csak mászott felfelé.
-De jó! Csináljunk egy képet rólad és a hangyáról?
-Igen!

Na így lett nekünk képün az oviba menésről.