Nem lévén ötletem, találtam egy receptet, sütés nélkül elkészíthető, van is fölös 5 tojásfehérje tegnapról, Lidi csokisat szeretne, legyen hát: NÉGERCSÓK!
Az, hogy a hab nem akart megdermedni, , a csoki meg folyt le róla veszettül, a többi meg szóra sem érdemes... Naívan egkérdeztem Lidit, mire emlékezteti
-Kaki???
Asszem nekiállok valami másnak és ilyet soha többet... 🤣
Jövünk a suliból délután Lidussal, a Táncsics parknál meglátom Csabát, a másodunokatestvéremet, aki minden nap a parkban futtatja a kutyusát. Engedélyt kértünk, hogy Lidus megsimogathassa az ebet, váltottunk pár szót, majd elköszöntem... Csak én, mert Lidi szokás szerint elsumákolta.
-Lidi, köszönj a Csabának, légy szíves!
- ....
-Legalább a rokonaimnak köszönj, Csaba a második unokatestvérem!
-Tényleg?
-Tényleg...
-De a Dörminek (aki nem tudná, ő a tesóm) se szoktam köszönni. Eddig egész életemben kb. háromszor köszöntem neki.
-Ne már! De miért?
-Mert eddig nem volt szimpatikus.
Történt ma egy baleset a suliban, kérdeztem Lidit, mi történt, ki volt a szenvedő alany, mi lett a mentés vége. Nagy vonalakban elmesélte, majd kis szünet után váratlan fordulatot vett a beszélgetés:
-Elmondtam a kisfiúért négy imát.
-Komolyan? De jó fej vagy, milyen jó szíved van!
-De megbántam... - jött a sokkoló igazság.
-Miért? - csodálkoztam.
-Mert elég lett volna kettő is.
Innen kívánunk jobbulást és reméljük, hogy használt az imádság!
Lidi ma közölte, ha meghal, nem szeretné, ha hamvasztva lenne:
-Mi van, ha utána 2 héttel kitör a zombi apokalipszis? Szeretnék hozzájuk csatlakozni!
Este beszélgettünk, hány éve vagyunk együtt Bélával.
Lidi megkérdezi:
- Én akkor még csak képzelet voltam?
-Igen, akkor még csak az voltál.
-Csak akkor még nem így néztem ki.
-Hát nem.
-És akkor hogy néztem ki?
Mire Eszti:
-Hé, először én voltam gondolat!
Esztinek és Lidusnak az idén nem hozott virgácsot a Mikulás. Én is nagyon örültem ennek.
Ma este nézegettük az emlékeket, amit feldobott a facebook, Eszti talán másfél éves lehetett egy képen. Mutatom neki, milyen kis helyes volt és mennyi mindent hozott a Mikulás akkor. Eszti felháborodott a látványon:
-Akkor is kaptam virgácsot?
-Biztos sokat szétpakoltál már akkor is mindent.
-De hát az egy kis gyereknél normális!
Lidus veszettül énekel egy Rutkai Bori nótát az asztal körül körözve, amiben szerepel a papucsállatka.
- Lidus, tudod mi az a papucsállatka?
- Persze, olyan állatka, ami papucsokból készült.
Tegnapelött, soproni városnéző túránk során betértünk egy pizzériába ebédelni. Már megkaptuk a bőséges feltéttel megáldott pizzát, mikor Lidus hiányolni kezdett valamit:
-Megkérdezed, van-e ketchup? -fordult hozzám reménykedve.
-Kérdezd meg te! Olyan nagy szád van! - kakaskodott Eszti.
-Pont, mint neked! -keltem Lidi védelmére.
-Igen, de én nem kérek ketchupot.
Persze tegnap, mikor németül kellet volna karattyolnia, ő is rögtön nyuszi lett.😉
Béla egy hete meghagyta a bajszát, szép formára igazította. Megállapítottam, hogy igazán jól áll neki.
Tegnap levágtuk a haját a hajnyíróval, a végén még igazítottam rajta kicsit. Jön Lidi, ránéz az apjára: -Na figyelj, apa! Én ezt a bajuszt leborotválom! És az apja engedelmesen odaült, Lidi meg hozzákezdett.
Mikor megláttam a végeredményt, csak csodálkoztam:
-Tényleg levágtad apa bajszát??
-Persze! Kapikának nem volt semmi stílusa.
-Eszti, rendet raktál a szobádban?
-Hát persze! Felmehetsz a szobámba, de csak egy illúziót fogsz látni.
Lidi olvas a kocsiban és közvetít:
- Képzeld, anya, Cincoginak kilenc testvére van.
- Atya ég, hogy bírja? Én eggyel is alig bírom. - jött Eszti a képbe.
Tegnap nem voltam valami jól, fáztam, vacogtam este. A két nőszemély hozott teát, pulcsit, kézmelegítőt, fülvédőt, lázmérőt, és még be is takartak. Ma már jobban lettem.
Aztán ma bekapcsolom a számítógépet és felkacagtam a google keresési előzményen: Mit kell csinálni ha beteg az anya.
Hiába, tudják kihez kell fordulni.
