Pénteken Eszti összedobta a szokásos mindent bele süteményét. A végeredmény botrányos lett. Kicsit elkenődött, mikor megkóstolta. Az egész a kukában landolt.
Ma úgy gondolta, újra nekifut és megpróbálja tökéletesíteni a prototípust.
-Esztikém, kotyvaszthatsz, csak egy nagy baj van ezzel az egésszel.
-Tudom, hogy nem szereted.
Leültem a székre, megfogtam a két kis kezét, mélyen a szemébe néztem és osztani kezdtem az észt.
-Ez nem igaz. Szeretem, ha sütsz, csak az a baj, hogy nem fogadod meg a tanácsaimat. Hiába mondom, hogyan kellene, te nem úgy csinálod és a végén ehetetlen lesz. Ezt pedig úgy hívják: pazarlás. Nem tudjuk megenni, kiborítjuk és ez így nagyon sok pénzbe kerül. Szóval süthetsz, csak jó lenne, ha megfogadnád a tanácsaimat. Jó?
Néz rám a nagy szemeivel, fülig érő szájjal mosolyog, látom, hogy valamit nagyon kikívánkozik az okos kis buksijából.
-Mondjad, kincsem!
-Mindjárt bepisilok!
*
A végeredmény, amit Béla születésnapjára ajánlottunk fel. :)
Citrommázas csokis márvány torta
