Eszti pártában maradt

Édesek ezek a gyerekek, mikor 4 évesen a jövőjüket tervezik. Nálunk vendégeskedtek a keresztszülők, velük együtt pedig a harmadik keresztgyerek is, Joci. A két jóbarát ül a konyhaasztalnál, mikor is Eszti megszólal:
-Asszem mégsem Levikéhez megyek feleségül.
-Miért nem?
-Úgy is a Csenge akar hozzá menni...
-Hát akkor kihez mész inkább?
-Jocihoz.
-Joci, elveszed Esztit?
-Nem!
Tudomásul vette és ment az élet tovább.

Bodzatenger

Béla megmetszette a bodza fát az udvarban. A lányok lelkesen egy fazékba szedték a bogyós fürtöket, behozták a konyhába és szépen, módszeresen szétterítették a padlón. Nem örültem neki.
-Jaj, lányok! Ez nem túl jó ötlet. Majd lepotyog, belelépünk a bogyókba, széthordjuk és az egész lakás úszni fog a bodzától.
-Nem is tudtam, hogy a bodza tud úszni.

Színes körmök

Minap itt volt nálunk a szomszéd lány, Helga vendégségben. Játszottak a csajok, majd leültünk vacsorázni. Eszti újabb hóbortja, hogy mindegy mivel, csak kifesse a körmét. Most éppen a rózsaszín szövegkiemelő került a kezébe és bőszen firkálgatta a karmait. Helga meglátta és kétségbeesetten felkiáltott:
-Anyuka! Az Eszti besminkeli a körmét!

Bőrön keresztül légzés

Lida kedvenc könyve mostanában a Kutyaszorító. Ezt nézegetjük és megbeszéljük, kinek, milyen kutyája van, hogy hívják, stb.
Ebben van egy hosszú nyelvű agár, aminek kapcsán megtanítottuk neki, hogy lihegnek a kutyusok, majd Esztinek apja elmagyarázta, hogy miért is teszik ezt.
Ma ismét lapozgattuk a könyvet, majd az agárhoz érve Lida lihigeni kezdett, mire Eszti elmagyarázta neki:
-Azért csinálnak így, mert a kutyák nem tudnak kilélegezni a bőrükön át.

Eszti hajat fest

Ma este olyan szinten elmerültünk a szerepjátékban, hogy az már aggódással töltött el.
Délután Eszti megnézte a Hófehérke rajzfilmet, ami aztán egész délutántól estig tartó témát adott. Lidi volt pl. Kuka, én Morgó, aztán minden féle részletek jöttek elő. A legvégső stádiumban Eszti ült a kádban és folyatta magára a vizet, még a hajára is (pedig utál hajat mosni).
-Hát te, miért vizezted be a hajad?
-Hogy fekete legyen.
-Ahhha...
-De ilyen is marad, anya?
-Nem, ha megszárad, akkor kivilágosodik.
-Akkor változtass át!
Na ettől féltem...
-És hogyan?
-Hívj ide egy tündért, ragadd el a kezéből a varázspálcáját és varázsolj el.
Megnyugodtam. Nem akar még hajfestést.

A boszojkány már a múlté

Mindig is büszke voltam Esztire, hogy milyen szépen, tisztán, érthetően beszél, de azért nála is voltak még gondok az r-rel. Időnként cikiztem is vele, illetve úgy csináltam, mintha egészen más, értelmes szót hallanék ki abból, amit mondani szeretett volna, mire ő természetesen addig ismételte az adott szót, míg ki nem mondta azt a fránya betűt. Minap történt, hogy anyai szívem megdobbant, mikor az r betűt először, tisztán kiejtette ott, ahol előtte sosem, ez pedig a "gyere" volt.

Ülünk a konyhában, Béla a fürdőben tevékenykedik. Eszti hívja az apját:
-Apa, gyere!
Megüti a fülem a tiszta r hang, elérzékenyülök és örömömben újra hallani akarom.
-Mondd mégegyszer! - közben az apja mellé ér.
-De hát már itt van. - mosolyog és esze ágában sincs megismételni.