Fogalomzavar

Eszti nézegeti apja zsebnaplójában a térképet.
-Itt lesz a sétáló verseny és ott lesz a Simon.
-Nem kislányom, ballagásra megyünk.
Ugyanis ma Simon ballagása volt.

Kényszerítés

Reggelire kalácsot ettünk vajjal, szilvalekvárra. Eszti kanalazta ki az üvegből a lekvárt, de az mindig ráragadt a kanalára. Egyszer csak sikerült lekaparnija a késsel, mire megszólal:
-Lekényszáritottam (lekényszerítettem).

Anya 40, avagy miért ne vigyünk magunkkal gyereket születésnapi tortarendelésre

Ma reggel megkaptam apától a születésnapi ajándékomat. Eszti később kelt. Nézegetem a telefont, amit kaptam, mire megszólal.
-Kérem!
-Nem adom oda, mert ez az enyém. Apától kaptam. Mert ma van a születésnapom. Nem mondod, hogy boldog születésnapot?
-Nem. De ki hozza a csoki tortát?
Na ezért ne vigyél magaddal gyereket. Tuti bukta.

Gyógycsoki

Eszti náthás, így elő kellett vennünk az orrsziporszit, amit ő gyűlöl. Éppen előtte állunk a műveletnek, mikor megszólal.
-Kérek csokit.
-Na jó, kapsz egy kis bátorítót.
Átveszi a csokit, majd megjegyzi:
-Ez majd kihozza a trutyit.

Patkoljunk

Délelőtt teregettem a ruhákat és mikor kiráztam Béla nadrágját, a rajta lévő csat nekivágódott a kezemnek és egy picit belilult, feldagadt. Eszti felajánlotta, hogy bekötözi majd, de végülis elmaradt. Délután dumcsizunk hentergés közben:
-Nem is kötözted be a kezem. Felőled aztán el is patkolhatok.
-És jönnek majd lovacskák is?
Eltartott egy darabig, míg leesett.

Mi mire való

Eszti nemrég kapott ajándékba egy olyan színező füzetet, amihez tartozik egy toll, amit vízzel kell megtölteni, és ha ezt húzogatjuk a füzet lapjain, előtűnik a színes kép.
Minap ezzel foglalatoskodott, mikor is észrevettem, hogy a wc-ben a bidéné töltögeti a tollat (csak ezt éri fel, így az az ő kis kézmosója, nyugi, nem használjuk), majd fogja és abból szürcsöli ki a vizet. Persze rászóltam:
-Kislányom, miért nem szólsz, ha szomjas vagy? Már elmondtam párszor, hogy ez a toll nem arra való és a bidéből nem iszunk, csak kezet mosunk. Ha szomjas vagy, szólj és adok vizet.
Persze szentbeszédem süket fülekre talált és folytatta az akciót.
-Eszti, nem! Ez nem erre való - és fogtam, elvettem tőle.
Mire ő dühösen:
-Nem, ez nem arra való, hogy te elvedd mások játékát!
Igaza van, arra sem való.

Macska darabokban.

Esztivel beszélgetünk.
-Ha Lidus nagyobb lesz, lesz majd macskánk, jó?
-Egy öreg.
-Kiscica lesz.
-Nem, egy öreg lesz!
-Miért akarsz öreget?
-Mert azt feldarabolják.
-Hol láttál te ilyet???
-A konstruckióban.

Ha nem lesznek rossz emberek...

Eszti kitalálta, hogy átmegy a szomszéd gyerekekhez bandázni. Szomszédasszonnyal megbeszéltük, hogy este 7 körül haza hozza. Rendben meg is érkezett, én pedig beinvitáltam a két szomszéd lurkót, Helgát és Albertet, valamint az anyukát.
Mikor haza indultak, Eszti sírni kezdett, hogy ne menjenek, ami végül hiszti szerű valamivé fajult. Elég későre járt az idő, Lidus éhes volt, álmos, nekiálltunk fürdetni. Eszti áll a szoba ajtajában és sírdogál.
-Anya! Azonnal add rám a pulcsimat, a kabátomat, a cipőmet, kösd meg a sálamat, felveszem a sapkámat, meggyújtod a lámpásomat és én átmegyek Helgáékhoz!
Itt következett az egyedül, sötétben utcán mászkálás elemzése, hogy mégis milyen veszélyekkel járhat és milyen következményei lehetnek. A párbeszéd vége nagyjából:
-És ha téged valaki elrabol, vagy valami történik veled, akkor anya megy a börtönbe. Mi lesz akkor apával és Liduskával?
-Akkor apa majd megkeres.
-De apa nem tudja, hogy hová vittek.
Folytatódik az érvelés jobbról-balról, végül megint börtönbe kerültem.
-Akkor én majd elmegyek a börtönbe.
-Miért?
-Hogy megkeresselek.
Végül lezártuk a beszélgetést azzal, hogy megnyugodott és nem is akar már sehova menni.
Aztán fürdetjük Lidust, egyszer csak megszólal, hogy mégis csak az övé legyen az utolsó szó:
-De ha nem lesznek a világon rossz emberek, akkor át is mehetek.
-Ha nem lesznek, akkor átmehetsz.

A bogyók szépsége

Új vitaminokat vettem magamnak. Eszti meglátta, rögtön meg akarta kóstolni. Egy nagy fehér és egy sötétbarna bogyó.
-Anya, törsz belőlük nekem egy kicsit.
-Nem lehet, ez felnőtteknek való vitamin.
Odasomfordál, kezébe veszi.
-Milyen szépek!
-Tedd le, jó?
-Csak gyönyörködöm bennük.
Hiába, mindenben meglátja a szépet.

Zsivanyina Betyarovna

Esztinek van egy nagyon klassz beceneve, amit előszeretettel használunk is: Zsivanyina Betyarovna. Néha már Lidusra is alkalmazom.
Minap viccelődtem a csajokkal, amiben benne volt ez a Betyarovnázás is.
-Ti vagytok a legszebb csajok!
Mire Eszti huncutul:
-Te meg a legszebbina.
Imádom.

Cipő és fagyi

Néha elég könnyű Esztivel kompromisszumokat kötni.
-Ha Lidus felébredt, elmegyünk cipőt venni, jó?
-Nem akarok.
-De miért nem?
-Mert nem tetszik. Kérek csokit.
-Még nem is láttad a cipőt, hogy mondhatod, hogy nem tetszik?
-Kérek csokit.
-Hát, én azt hittem elmegyünk cipőt venni és utána eszünk egy fagyit. De hát ha neked a csoki kell...
-Jó! Menjünk el cipőt vásárolni és aztán együnk egy fagyit.
Hurrá, meggyőztem. Felhívtam Esztit és a mamát, hogy találkozzunk... Aztán fél óra múlva mégis csak a csokit választotta.

Fülbevalóm lesz 2.

Nézegetjük Esztivel a lehetséges fülbevalókat.
-Nézd csak! Van Minnie-s, Hófehérkés, Micimackós és még Hamupipőkés is.
-Mostoha nincs?
Úgy érzem újra kellene gondolni a mai trendeket.

Fülbevalóm lesz

Eszti nagyon szeretne fülbevalót. Megbeszéltük, hogy névnapjára kap egyet, de tájékoztattam a lehetséges mellékhatásokról is.
-Egy kicsit fog fájni. Nem fogsz sírni?
-Nem. Csak nyögök egy kicsit és már abba is hagyom.
Kemény a csaj.

Ha nagy leszek, nő leszek?

Eszti a korához képest elég alacsony. Elkezd énekelni, amiből kialakul egy párbeszéd.
-Kicsi vagyok én, majd megnövök én.
-Én is szeretném, ha megnőnél már.
Gondolkodik kicsit:
-Szeretnék nő lenni.

Mihez ért Alíz?

Beszélgetünk ebéd közben Bélával, Eszti közbeszól.
-Kedden elmegyek Alízhoz.
-Ki az Alíz?
-Apa könyvelője.
-Szerinted érthet valamihez?
-Igen, a pénzügyi dolgokhoz.
Kedves Alíz, értesz még máshoz is?

Katona dolog

Családi sétát tettünk Lussoniumba. Vittük Gömbit is. Eszti addig kergetőzött és ugrándozott az erőd romjának falain, hogy egy esés következtében lenyúzta hasán a bőrt. Egész hazáig jajgatott, hogy mennyire fáj. Este nem akart fürdeni sem, mert tudta, csípni fogja a víz. Nagy nehezen rábeszéltük, hogy szivaccsal lemosdatom, kihagyva a problémás pocakot. Mikor kivettem a kádból, sírdogálva mondta:
-Ha nem építették volna oda a katonák, akkor nem karcoltam volna meg! Nem kellett volna odaépíteni a katonáknak azt a falat!
Fene ezekbe a római katonkákba! Amúgy tényleg jól elintézte magát.

Gyengébbek kedvéért: Lussonium

A munka értéke

Eszti segítkezett nekem az udvaron kertészkedni. Megkértem, hogy a tyúkhúrt kapálja ki a kiskapájával. Kapirgálás közben közölte a tényeket:
-Muszáj dolgoznom. Különben nem lesz sok pénzünk.

Mindenütt jó

Nagy sokára sikerült ma eljutni Eszti Emma barátnőjéhez szülinapozni. Persze nagylányunk haza már nem akart jönni.
-Eszti, menjünk haza.
-De nem akarok.
-Jó, akkor te itt alszol.
-Ti is itt alszotok.
-De nincs ágy, amin aludjunk.
-Akkor hozzatok át!
Na jó, azért végül haza jöttünk.

Ejj, ez az óvónéni!

Nyílt nap volt az óvodában. Este vacsora közben faggatom Esztit, hogy érezte magát, mi tetszett neki. Az egyik fő téma most nálunk a wc és bili kérdése.
-És az oviban van bili?
-Nincsen.
-Ha venne az óvónéni, akkor lenne. Nem szóltam neki.
Persze arról mélyen hallgatott, hogy a kis wc mennyire bejött neki.


Benne vagyunk a tv-ben:) (forrás: TelePaks)

Mi szív el és mit?

Tegnap este lustaságomban a lakásban teregettem. Ilyenkor általában elindítom a páramentesítő ketyerénket, amit most sikeresen elfelejtettem. Reggel Béla kérdőre vont.
-Ilyenkor nem szoktad elindítani a páraelszívót?
-De igen, csak most elfelejtettem.
Majd megjelent Eszti a színen:
-Milyen páramellszívót?
Megint témánál vagyunk...

Nagy dolgok

Eszti ül a wc-n.
-Anya, csak pisiltem. Nem jött belőlem ki kaki. Pedig nagyon guvasztottam, de nem jött. Csak pisi.

Copfot Lidusnak!

Esztinek copfot kellett csinálni. Lidus sasolja ezerrel, mi az Eszti fején.
-Neked is tetszik, Lidus? Ha nagy lesz a hajad, akkor neked is kötünk ilyet. Okés? De most még nem lehet.

Korhatáros Húsvét

Megérkezett a nyuszi. Többek között hozott társasjátékot is. Eszti elmélyülten vizsgálgatja a tartozékokat, majd megszólal:
-Megtekintését hat éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.

Én elmentem a vásárba 2.

Eszti énekel, kezén egy csiga bábbal.
-Én elmentem a vásárba fél pénzzel. Csigát vettem a vásárba fél pénzzel.
Elgondolkodik, fülig ér a szája.
-Na, mit mond a csiga?
-Csig, csig, csig.

Milyen színű a traktor?

Eszti szobájában háttal ülök az ablaknak, Eszti velem szemben. Egyszer csak hangokat hallunk az utcáról. Eszti:
-Ott ment egy traktor.
Feltartja az ujját.
-Egy piros!
-Miért, van más színű is?
Elkomolyodik.
-Nincs.
-De van. Van zöld és kék is.
-Meg rózsaszín.

Különös kiskutyák

Apa és Eszti ma kiskutyanézőben voltak egyik ismerősünknél. Hazaérkezés után faggattam Esztit, hogy mégis milyenek az ebek.
-Na és milyen színűek voltak a kiskutyák?
-Kékek.
-És hány lábuk volt?
-Egy. Tri, for, fájv, sziksz.
-Hány fülük volt?
-Egy, kettő, három.
-És az anyukájuk milyen színű?
-Szőke.
Most már el tudom képzelni.

Csönd legyen!

Ül az egész család a kocsiban, gyerekzene bekapcsolva, mindig szól, ha utazunk. Mi Bélával kicsit hangosabban beszélgetünk ezért. Persze ez Esztit zavarja, így feltartott ujjal szórja ránk az intést:
-Ne beszélgessetek, ne kiabáljatok, mert elijesztitek az állatokat, meg felébresztitek.