Gyanús foltok

Az éjszakai esőzés után behúztam a lakásba a ruhaszárítót. Akkor vettem észre, hogy Eszti paplanján van két kis fekete pötty.
-Na, ezt meg letojta valami.
-Had nézzem meg! Had vizsgáljam meg!
-Na mi az szerinted?
-Nem tudom mi lehet az. Egy fekete folt. Talán letojta egy madár. Talán egy cinke.

Tények

Apa éjszakás. Ilyenkor többnyire úgy fürcsizünk, hogy Lidus az első 8 körül, aztán ha elaludt, jön Eszti és én. Hazaérünk a vásárlásból negyed 8-kor.
-Mi lenne, ha előbb megfürdetnénk Lidust?
-De még süt a nap.
-Az őt nem érdekli.
-Mondok neked valamit. Ha nem ment le a nap, akkor süt.
Még várunk a fürdéssel...

Kölesgolyó

Vásároltunk egy zacskó kakaós kölesgolyót. Eszti hazafelé majszolgatja a kocsiban, majd mikor beállok az udvarba, megkérdezi:
-Anya, megehetem az egészet?
-Miért, mennyi van még?
-Kettő.
Belenézek a zacsiba, kb. fele fogyott el.
-Kislányom, még félig van. Nem biztos, hogy ezzel kéne jól laknod.
-De nézd csak! Ide van írva - mutatja a feliratot a tasakon - hogy megehetem.
Próbáljak meg vele vitázni.

Elmúlás

Ma délután az egész család kivonult a játszótérre. Lidus békésen aludt a hordozóban, miközben Eszti hol a csúszdán bohóckodott, hol a homokozóban, vagy apja horrorlökéseit kísért horrorsikollyal a hintán. Szemlélődésem közben észrevettem a csúszdától két lépésre egy elhullott baglyot. Próbáltam Béla értésére adni, hogy ott fekszik valami élettelen, de természetesen a radarfülű Eszti mellett képtelenség ilyesmit diszkréten kitárgyalni.
Béla felhívott valakit a Duna Dráva Nemzeti Parknál, hogy mit tanácsolnak, mi legyen a bagollyal. Béla vállalta, hogy később visszajön és eltávolítja a tetemet a játszótérről.
Hazafelé menet bárhogy próbáltunk terelni, Esztit nagyon foglalkoztatta a történet.
-És miért mész vissza?
-Azért kislányom, mert elhozom onnan a baglyot és eltemetem, nehogy más gyerekek hozzányúljanak.
-És miért?
-Mert betegséget kaphatnak tőle. Viszek egy zsákot és abba beleteszem.
-És attól majd jobban lesz?
-Nem, attól nem lesz jobban.

*

Lefekvés előtt még mindig foglalkoztatta. Próbáltam neki leegyszerűsítve elmagyarázni, hogy a bagoly meghalt és ő többet nem jön vissza, felköltözött a mennyországba, stb. Mélyen hallgatott, majd mint aki mindent ért:

-Nézd csak! Apával beleraktuk a mobilomat a fotelba. (ezt a "fotelt" ma a mamáéktól kapta, egy műanyag telefon tartó állvány)

-Klassz, aludjunk!

Szerelmes kistigris

Eszti ímmel-ámmal eszi a vacsoráját. Mindig szekáljuk egy kicsit, hogy egyen, mert sosem lesz olyan szép szál, mint az apja. Most is összemérték magukat, aztán jött az eszmecsere.
-Egyél kislányom, mert sosem lesz ilyen szép pocakod, mint apádnak. Nézd csak meg! Anyád is ebbe szeretett bele.
Hevesen bólogatok, meg "hápersze". Mire Eszti fölhúzza a pólóját és kivillantja cingár kis pocakját.
-Ha fölhajtom a pólóm a kistigris szerelem első látásra lesz.

Útban vagy

Anyukám terpeszben ül a padlón, Lidussal játszik. Eszti pörög ezerrel. Persze a játékok szanaszét, arrébb rakni minek, inkább átmászunk mindenen. Próbál átlépni anyu lábán, amiben persze megbotlik.
-Teeee, mindig ide állsz!

Dórika

Lidus nyakig összekakálta magát, át kellett öltöztetni. A pelenkázón bűvészkedek, a műveletet Eszti is követi az apja karjaiból.
-Jaj, Liduska alias Fostos Manci.
-A Darinkának hogy hívják a kisbabáját?
-Dórikának.
-A Darinka kislánya is fosik?
Várjuk a választ!

Névnap

Eszti korábban ébredt, mint mi Lidussal. A konyhában mesét nézett. Odaléptem hozzá.
-Kicsit megállítom a mesét. Figyelsz rám?
Nagy, barna szemeivel rámnéz.
-Boldog névnapot, szívem!
-Köszönöm szépen!
Megpusziltam, átkarolt.
-Tudod mit jelent, ha valakinek névnapja van?
-Kaphatok cukorkát?

Zenetörténelem

Eszti zenét hallgat a telefonomról: Carbonfools - Hideaway
-Kislány korodban te ezt szeretted?
-Amikor kislány voltam, ez a szám még nem létezett.
-És amikor nagyosodtál, akkor már szeretted?

SzPSz

Eszti futóbringázik az utcán. Elgurul lefelé két házzal lejjebb, aztán megfordul és löködi magát vissza, közben kiabál.
-Száguldok, mint a szerelem!

Ki mit tud

Ülök a wc-n.
-Mit csinálsz?
-Pisilek.
-De Lidus nem tud.
-De tud, csak ő még a pelusba pisil. A magadfajta nagylányok már bilibe nyomják, meg wc-be.
-Meg fűbe.

Egyik itt, másik ott

Eszti megindult lefelé a teraszunk lépcsőjén. Elvileg a jobb kezével tud kapaszkodni a falban, a bal keze szabadon van, jelen esetben egy gyümölcs szeletet tartott vele. Valahogy mégis sikerült neki a legalsó lépcsőfokról lezúgnia. Nagy sírás, aztán esés elemzés következett.
-De cicám, hogy sikerült leesned? Tudod, jobb kezeddel kell kapaszkodni. Abban volt a gyümölcs szelet?
-Nem, ebben (és mutatja a bal kezét). Ezzel kapaszkodtam (mutatja a jobb kezét), a másik kezem meg a másik oldalon volt.

Szépen egyél!

Vacsorázunk, Eszti csámcsog.
-Ne csámcsogj, kis szívem!
-De csámcsogok!
-Csúnya szokás.
-De én egy ilyen csámcsognő vagyok.

Harapós doktornéni

Megint orvososdi volt terítéken. Eszti megalkotta saját latinját.
-Na Esztikém, mi a diagnózis?
-Pozíció polna.
-És az mit jelent.
-Azt, hogy megharaptalak.

Hóember az ágyban

Eszti pár hete kapott egy hatalmas hóembert ajándékba a debreceni rokonoktól. Este befektette az ágyába, betakargatta. Már elalváshoz készülődtünk, mikor szinte sírva mondja nekem:
-Anya! Nem gondolja a hóember, hogy a párnámon fekszik?
-De ki rakta oda?
-Én. Anya, mondd neki, hogy foglalja el a székemet!

Apa veszélyben

Eszti próbálja papír dobozból a tejet becélozni a poharába. Apa éjszakás után a szuterénban alszik.
-Mindjárt feljön az apa, és ha meglátja, hogy magamnak csinálom a konstrukciót, akkor megáll a szíve.

A kis hősnő

Eszti és Lidus fülbevalót kaptak. Eszti ötletete volt és ő választotta ki magának és kishúgának is az ékszert. Eszti hatalmas üvöltést rendezett az első lövés után, kb. negyed órába telt, mire meggyőztük, hogy engedje a másikat is belőni. Aztán itthon már úgy élte meg az egészet, mintha az egész egy bolhacsípés lett volna..
-Fáj még?
-Nem.
-Egy kicsit azért sírtál...
-Hát, kicsit görbült a szám.

Családi fészek melege

Bélával beszélgetünk egy ismerősünkről, Béla tett rá egy rosszindulatú megjegyzést. Ebből alakult ki egy párbeszéd.
Én: -De gonosz vagy!
Eszti: -Ki a gonosz?
Én: -Apa.
Eszti: -Melyik apa?
Én: -Miért, hány apád van?
Eszti: -Nem tudom,
Béla: -Ez az, hogy én sem.
Amúgy volt egy időszak, mikor Bélát csak bajszos bácsinak hívtuk...

Kétbalkezes

Eszti a kutyakonzervekből épített tornyot.
-Így egymásra építem és a bal kezemmel dobolok így.
És dobolni kezdett a tetején.
-Melyik a bal kezed?
Fölemeli mindkét kezét és felém mutatja.
-Ezek.

A csodálatos Eszti

Hiába, Eszti is nőből van.
-Anya, ha nagy leszek kifested majd a körmöm?
-Ha nagy leszel, akkor igen.
-És akkor jön majd egy néni és megcsodál engem.

Kétballáb

-Mi az a lábadon, kislányom?
-Egy kacsa láb.

Önellátás

Vacsorázunk kettesben Esztivel, csicseriborsó krémet ettünk házi kenyérrel, illetve inkább én ettem, Eszti annyira nem komálja, de azért meg szerette volna kóstolni.
-Kenek magamnak egy falatot.
-Adok az enyémből.
-De én szívesen adok magamnak.

Szerencse

Az anyák élete sem könnyű. Ma délután ébredés után Esztit próbáltam meggyőzni, hogy menjünk el sétálni. Elég későn kelt, így nagy sétára nem gondoltam, de persze ő csak a világvégi játszótérre akart menni. Aztán bedobtam a vezércselt: menjünk Gömbit sétáltatni.
Sétáltatás után még trécselünk a szomszédasszonnyal, majd miután hazaérkeztünk, láttam, hogy a töltőn hagyott mobilomon 6 nem fogadott hívás volt. Apa túlórázni volt, és hát félt, hogy az esti motorozásban megfázik, kérte, hogy vigyem be a melóhelyére a széldzsekijét. Mindez negyed nyolckor. mikor már vacsorázunk, legkésőbb 8-kor (normál esetben) fürdetés.
Mit tegyen egy rendes feleség? Autóba pattantunk a két gyerekkel és irány az erőmű. 20 perc alatt megfordultunk.
Beesünk a lakásba, kérdezem Esztit, mit enne vacsorára: bundáskenyeret.
Remek! Közben még visszahívtam anyósomat, Eszti töri a tojást, vágom a kenyeret. Kenyér forgat a tojásba, közben nézem Lidust is, Egy pillanatra ellépek a konyhapulltól, lépek vissza és csak azt látom, hogy a tojásos edény megcsúszik, miközben Eszti próbálta a villára tűzni a kenyeret, és az egész a padlón landol.
Azt hittem felrobbanok, de sikerült higgadtan lereagálni, már csak azért is, mert Eszti éktelen üvöltésbe kezdett. Igyekeztem megnyugtatni, közben törölni a tojást a padlóról (persze miért is lenne papírtörlő ilyenkor). Megnyugszik nagyjából, de még könnyek közt levonta a következtetést az egész elmúlt 45 perc kapkodásból:
-Még jó, hogy a zoknim nem lett olyan.
Még szerencse!

Jön a vihar

-Villámzott. Tényleg esni fog az eső.

Üzenet apának

Esztivel vitatkoztunk kicsit, aztán véleménye kifejezéseképpen becsapta a bejárati ajtót.
-Mi van veled, Eszti? Ki vagy fordítva.
-Igen, az apa kifordított.
-És, hogy csinálta?
-Megbökött az ujjával.
Apa, légyszi ne bökd meg többet!

Láthatatlan mentő

Hónap eleji, hétfői sziréna próba.
-Mi ez a hang.
-Sziréna próba. Ha baj van az erőműben, akkor ezek a szirénák megszólalnak.
-Ha valakinek eltörik a keze, vagy a lába, akkor is szirénáznak. Csak most nem láttam.

Ne zavard a művészt!

Eszti festeget a szobájában. Apja mögé lopakodik és szájába rakja a gyógyszerét, mire Eszti rákiált:
-Had fessek már öreg!

Feszültség

-Valaki lemerült! - kiáltotta Eszti és beledugta apja fülébe a telefontöltőt.

A természet ereje

Tele van az udvarunk pitypanggal, amit előszeretettel gyűjtünk koszorú fonásra. Eszti, míg teregettem a teraszon, lelkesen nekiállt szedegetni, közben nagyokat nyög, mert a bóbita kezdemények nem adják könnyen magukat.
-Egyszer még meghalok.
-Miért akarsz meghalni?
-Erősek a pitypangok.