2015. május 30., szombat
Tények
Apa éjszakás. Ilyenkor többnyire úgy fürcsizünk, hogy Lidus az első 8 körül, aztán ha elaludt, jön Eszti és én. Hazaérünk a vásárlásból negyed 8-kor.
-Mi lenne, ha előbb megfürdetnénk Lidust?
-De még süt a nap.
-Az őt nem érdekli.
-Mondok neked valamit. Ha nem ment le a nap, akkor süt.
Még várunk a fürdéssel...
2015. május 29., péntek
Kölesgolyó
Vásároltunk egy zacskó kakaós kölesgolyót. Eszti hazafelé majszolgatja a kocsiban, majd mikor beállok az udvarba, megkérdezi:
-Anya, megehetem az egészet?
-Miért, mennyi van még?
-Kettő.
Belenézek a zacsiba, kb. fele fogyott el.
-Kislányom, még félig van. Nem biztos, hogy ezzel kéne jól laknod.
-De nézd csak! Ide van írva - mutatja a feliratot a tasakon - hogy megehetem.
Próbáljak meg vele vitázni.
2015. május 28., csütörtök
Elmúlás
Ma délután az egész család kivonult a játszótérre. Lidus békésen aludt a hordozóban, miközben Eszti hol a csúszdán bohóckodott, hol a homokozóban, vagy apja horrorlökéseit kísért horrorsikollyal a hintán. Szemlélődésem közben észrevettem a csúszdától két lépésre egy elhullott baglyot. Próbáltam Béla értésére adni, hogy ott fekszik valami élettelen, de természetesen a radarfülű Eszti mellett képtelenség ilyesmit diszkréten kitárgyalni.
Béla felhívott valakit a Duna Dráva Nemzeti Parknál, hogy mit tanácsolnak, mi legyen a bagollyal. Béla vállalta, hogy később visszajön és eltávolítja a tetemet a játszótérről.
Hazafelé menet bárhogy próbáltunk terelni, Esztit nagyon foglalkoztatta a történet.
-És miért mész vissza?
-Azért kislányom, mert elhozom onnan a baglyot és eltemetem, nehogy más gyerekek hozzányúljanak.
-És miért?
-Mert betegséget kaphatnak tőle. Viszek egy zsákot és abba beleteszem.
-És attól majd jobban lesz?
-Nem, attól nem lesz jobban.
*
Lefekvés előtt még mindig foglalkoztatta. Próbáltam neki leegyszerűsítve elmagyarázni, hogy a bagoly meghalt és ő többet nem jön vissza, felköltözött a mennyországba, stb. Mélyen hallgatott, majd mint aki mindent ért:
-Nézd csak! Apával beleraktuk a mobilomat a fotelba. (ezt a "fotelt" ma a mamáéktól kapta, egy műanyag telefon tartó állvány)
-Klassz, aludjunk!
2015. május 27., szerda
Szerelmes kistigris
Eszti ímmel-ámmal eszi a vacsoráját. Mindig szekáljuk egy kicsit, hogy egyen, mert sosem lesz olyan szép szál, mint az apja. Most is összemérték magukat, aztán jött az eszmecsere.
-Egyél kislányom, mert sosem lesz ilyen szép pocakod, mint apádnak. Nézd csak meg! Anyád is ebbe szeretett bele.
Hevesen bólogatok, meg "hápersze". Mire Eszti fölhúzza a pólóját és kivillantja cingár kis pocakját.
-Ha fölhajtom a pólóm a kistigris szerelem első látásra lesz.
2015. május 26., kedd
Útban vagy
Anyukám terpeszben ül a padlón, Lidussal játszik. Eszti pörög ezerrel. Persze a játékok szanaszét, arrébb rakni minek, inkább átmászunk mindenen. Próbál átlépni anyu lábán, amiben persze megbotlik.
-Teeee, mindig ide állsz!
2015. május 25., hétfő
Dórika
Lidus nyakig összekakálta magát, át kellett öltöztetni. A pelenkázón bűvészkedek, a műveletet Eszti is követi az apja karjaiból.
-Jaj, Liduska alias Fostos Manci.
-A Darinkának hogy hívják a kisbabáját?
-Dórikának.
-A Darinka kislánya is fosik?
Várjuk a választ!
2015. május 24., vasárnap
Névnap
Eszti korábban ébredt, mint mi Lidussal. A konyhában mesét nézett. Odaléptem hozzá.
-Kicsit megállítom a mesét. Figyelsz rám?
Nagy, barna szemeivel rámnéz.
-Boldog névnapot, szívem!
-Köszönöm szépen!
Megpusziltam, átkarolt.
-Tudod mit jelent, ha valakinek névnapja van?
-Kaphatok cukorkát?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)