Kifiaborja ez a leány?

Ismerkedünk a barchobával. Találgattunk délután (inkább állatokat) és este is (főleg családtagokat). Esztinek nagyon tetszett. A fürdőkádban ülve is ez ment. Éppen én gondoltam valakire.
-Gondoltam.
-Apa.
-Nem.
-Lida.
-Nem. Kérdezz olyanokat, hogy hol laknak, felnőtt vagy gyerek, van-e kutyájuk, milyen színű a hajuk, van-e gyerekük meg hasonlók.
Kérdezett párat, aztán oda kanyarodtunk, hogy van-e gyereke az illetőknek.
-Nincs. Kutyájuk van.
-Nem tudom. Kire gondoltál?
-Keresztanyuékra.
-De hiszen nekik van gyerekük!
-Ki?
-Hát én!
-De te a mi gyerekünk vagy.
-Nem, az övéké is vagyok. Én vagyok a keresztgyerekük.
És tényleg...